Kiss Ottó–Baranyai András:
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután
IBBY-díj, 2007
Jel ez a könyv! Egy nagy felkiáltójel! A család feje mondvacsinált indokokkal elkóborol hétvégenként futballmérkőzést vagy más szerencsétlenséget nézni, csak hogy ne legyen otthon, mert elvesztette, elfelejtette valós szerepét. Miközben ebben a lebegő létben él, a család széthullik, Robika elmegy, anya főz, de kinek és minek?
A szerzők eddigi munkáik során is az élet nagy kérdéseivel szembesítették az olvasót, a befogadót. Nincs ez másképpen a Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután esetében sem. Ezúttal arra a kérdésre keresték a választ, hogy érdemes-e, megéri-e mindent felrúgva, felelőtlenül elmennünk otthonról vasárnap délutánonként, még ha oly jó okunk van is rá, vagy inkább családi körben, az otthon melegében hasznosabb-e eltöltenünk ezt az időt.
Az teszi igazán izgalmassá és különlegessé ezt a kötetet, hogy a szerzők ezúttal nemcsak a kérdésfelvetésig jutottak el, de választ is találtak a dilemmára. A könyv címében a főhőssel kimondatott aranyigazság nemcsak megszívlelendő jó tanács, de a történetet megismerve bizony tanulságként is szolgál.
1690 Ft
Rendelje meg itt, e-mailen! 1690 helyett kiadónktól 1200 Ft
A SZERZŐKRŐL
Baranyai András
Baranyai András 1974-ben Debrecenben született. 2004-ben végzett a Magyar Iparművészeti Egyetem grafika szakán. A Gyermekkönyszerzők és Illusztrátorok Egyesületének tagja.
Csoportos kiállításai
2002 – Trakta, Vigadó Galéria
2002 – MIE-kiállítás, Trafó Kortárs Művészetek Háza
2003 – POSZT, Pécs, Csontváry Múzeum
2004 – Csillagpor, a MIE nemzetközi sikerei, Ponton Galéria
2005 – Békéscsabai Grafikai Biennálé
Válogatás a díjaiból, ösztöndíjaiból
2001 - Eper Grafikai Stúdió ösztöndíja a Római Magyar Akadémián
2002 - Erasmus ösztöndíj, Universiade do Porto (Portugália)
2004 – :output 07, nemzetközi diákévkönyv, publikációs lehetőség
2004 – Gál Mátyás-díj
Nyomtatásban megjelent könyvei
2005 – Én, te, mi. Szövegértés-szövegalkotás tankönyv (Sulinova)
2006 – Piroska és a farkas (Csimota)
2006 –
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután (Csodaceruza)
Kiss Ottó
Kiss Ottó (Battonya, 1963. október 10.) költő, író
A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanári diplomát kapott, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett újságíró végzettséget.
1990-től szabadúszó újságíró,
1992–97-ig a Gyulai Hírlap szerkesztője,
1997–2000-ig a Békés Megyei Nap újságírója,
2000-től a Bárka c. folyóirat munkatársa.
Szépirodalmat 1996 óta publikál rendszeresen. Írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Több munkáját lefordították németre, angolra, szerbre, bolgárra és szlovákra. 2002-ben az Élet és Irodalom tárcaírója volt. A József Attila Kör tiszteletbeli tagja.
2003-ban Csillagszedő Márió című kötetét az év könyvének választották.
Nőtlen, 1980 óta Gyulán él.
Ismertebb kötetei:
Visszafelé hull a hó, Tevan, Békéscsaba, 1997.
Szövetek, JAK-Kijárat, Budapest, 1999.
Csillagszedő Márió, Móra, Budapest, 2002.
Angyal és Tsa, Árkád–Palatinus, Budapest, 2003.
Javrik könyve, Palatinus, Budapest, 2004.
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután (Csodaceruza), 2006
A könyvről írták:
Szigorúan bizalmas! Csak gyerekes apáknak! - ez áll a könyv hátsó fedelén. A Csodaceruza Kiadó a nyugat-európai könyvpiacon régóta létező, nálunk azonban még alig ismert műfajt hozott a 77. Ünnepi Könyvhétre. (Talán Esterházy németből átdolgozott házy nyula (200519176) előzi meg.) A történet tanulsága a címben olvasható (Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután), de persze a valódi mondanivalója a sorok között és a mesék hanghordozását átvevő, humoros szöveggel szervesen egységben levő grafikában rejlik. A szatirikus mese felnőtteknek mondja el a kisvárosi sátortetős házak közt lakó kispolgár, Hálló Istvá sztoriját, aki körül rendesen nem történik semmi. Ezért a szerzők fantasztikus képességgel ruházzák fel. Tipikus, jó magyar pocakja időnként a levegőbe emeli a főhőst, akinek öltözete önmagáért beszél: papucs (szandál), élbe vasalt pantalló, fehér atlétatrikó és karóra. A mesékhez társítható várakozás feszültségét felhasználva a szerzőpár remekül érzékelteti a dögunalom kifejezhetetlen létérzését, a vegetáló társadalom körképét. A nagy hasú családapa bámulható autóbalesetekre vadászva a Penny Markettől a focimeccsig jut a vasárnapi emelkedés állapotában, miközben körberepkedi a többi átlagember átlag pihenőnapját. Az igényes kivitelezésű kötet minden humorra fogékony olvasónak ajánlható.
(www.kello.hu)
*********************************************************************************
Kiss Ottó új könyve már ajánlásában is kakukktojás: "Szigorúan bizalmas! Csak gyerekes apáknak!" - és a könyv, bár úgy néz ki, mintha gyerekkönyv volna, valójában tényleg inkább szól felnőtteknek, mint gyerekeknek, ha nem is kizárólag apáknak. A Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután kiadásával a Csodaceruza merészet lépett: az is évekbe tellett, míg a folyóiratról elhitték az olvasók, gyerekkönyvekről szól ugyan, de felnőtteknek (szülőknek, pedagógusoknak, könyvtárosoknak). Hogy Magyarországon mennyire talál értő-befogadó közegre egy felnőtteknek szánt, abszurd humorú, gyerekkönyv-jelleggel illusztrált kiadvány, nagy kérdés.
Külföldön nem ritkák az efféle kiadványok - hogy a Baranyai András szellemes illusztrációval életre keltett történettel sikerül-e "egy fecskeként" "nyarat csinálni", kiderül.
Kiss Ottó eleddig egyetlen gyerekkönyve, a Csillagszedő Márió, függetlenül attól, hogy beszélője-főhőse egy óvodás kislány, sokat emlegetett "svéd gyerekversek"-et idéző hangvételével remekül ráérzett arra, "ami a szívét nyomja" az elvált szülők gyerekeinek, s nem kevés kiskamasz-kamasz olvasója akadt; nem lennék meglepve, ha ezzel a kiadvánnyal is ezt a korosztályt sikerülne a leghamarabb megszólítani.
A könyv hátulján olvashatjuk: "a kötet címében a főhőssel kimondatott aranyigazság nemcsak egyszerű jó tanács, de a történetet megismerve bizony tanulságként is szolgál."
Ha nem kapom ezt a kulcsot az értelmezéshez, azt hittem volna, a cím egy gyerek sóhaja.
A Szerintem. narrátora biztosan nem gyerek; úgy tesz, mint egy igazi mindentudó narrátor, miközben sajátos hangvételében hamisíthatatlan kissottóság és jellemzően magyaros szomorúság keveredik az angol abszurd humor nyelvi-technikai megoldásaival.
(www.litera.hu)
**********************************************************************************
Hálló István egy kisvárosi, nagy hasú családapa, aki csálén vasalt pantallót visel, és akit ismerősei az egyszerűség kedvéért csak így hívnak: Hálló Istvá. Korántsem szokványos foglalatossággal tölti a vasárnap délutánokat Istvá, a hasát megszívja levegővel, és már emelkedik is, hogy a város felett szálljon, autóbalesetet vizitáljon, focimeccset nézzen a magasból, suhanjon a Penny Markettől a bútorgyárig, vagy csak repkedjen össze-vissza a maga örömére. És hogy milyen következményekkel járhat, ha valaki egészen estig a levegőből bámészkodik, ahelyett, hogy a családjával töltené a vasárnap délutánt - a könyv végére (tanulságképpen) az is kiderül.
A Csodaceruza Kiadó egy, a nyugat-európai könyvpiacon régóta létező, nálunk azonban még alig ismert műfajú könyvvel jelentkezik a 77. Ünnepi Könyvhéten. A Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután tulajdonképpen felnőtteknek szóló képes mesekönyv, groteszk történettel, sok humorral - úgy megalkotva, hogy (az igényes kivitelezésű, barátságos képi világú illusztrációk segítségével) a gyerekek is élvezhessék.
A kötet rajzait Baranyai András készítette.
(http://onagy.zoltan.terasz.hu)
**********************************************************************************
Szerintem mindenki maradjon otthon... és olvassa el!
Kiből lesz az olvasó? 5.
Szerző: Frank N. Stein
2006. szeptember 21. 9.55
A Csodaceruza könyvének szerzői, Kiss Ottó író és Baranyai András grafikus ezúttal egy mindennapi családi problémát ültettek egy végtelenül humoros(-tragikomikus?)-abszurd történetbe. A szomorú alaphelyzettől - a papa állandóan "elszáll" vasárnap délután és a család is széthullóban - a tanulságig (cím és hátsó borító) eljutva számos nyelvi és képi formabontó, abszurd humort, geget kapunk, a szerzők sziporkáznak a témában.
A tubusos fafogó tubusában egy kis fafogó
A leghétköznapibb elemekből építik fel a mesét. Nagydarab mosogató asszonyság, Erzsi, eltünedező, elszálló Hálló Istvá (kicsit "halló, Lajos!"-ra emlékeztet), hatéves, elténfergő Robika. Az illusztrációk is ezt erősítik, 60-70-80-90-es évekbeli, sivár, átlagos bútorzat, kockaházak. És az idillinek egyáltalán nem nevezhető környezetben, unalmas mindennapokban egyszer csak beüt a krach: az egyik vasárnap délután elfogy a tubusos fafogó, s ez lesz "repülés" elidézője.
Nagyon jókat derültünk gyerekeinkkel az egész történeten (többször is elolvastam, végignyerítettem), ám elég sok mindenre fel kellett hívni a figyelmüket, mert nem szoktak hozzá az effajta, alig észrevehető tréfákhoz, finom üzenetekhez és rejtett mondanivalóhoz.
A nyelvi humor (tajvani tehénballon) és a tudatos stiláris sutaság, mondat(nem)fűzési technika, a legközhelyesebb fordulatok ("Nehogy már.") is a család és a történet átlagos jelleget erősítik. A helyzetkomikum (például rendőrábrázolás), a mindennap úton-útfélen - nem csak a 44-es mellett - látható legbutább hirdetések (nonstop boltnál a tábla: vasárnap is nyitva) és a végső poén mind-mind nagyon szórakoztatóak, de.
De nem tudom, mit kezd majd vele egy vasárnapihállóistvá-szerű apuka, amint épp felolvassa gyermekének a hét egy másik napján, ha a lurkó épp otthon van, és nincs szükség tubusos fafogásra.
A szöveghez "lenő" a grafika is, ha csak a hátsó borítót nézzük - a ragasztott árcímke imitálása, a ma már valamirevaló könyvnél elmaradhatatlan ajánló, de jelen esetben mindezt a főhős teszi, a szigorúan bizalmas figyelmeztetés és a pecsét -, rengeteg a jó ötlet és a megvalósítás.
Egyedi, kísérleti, a magyar gyerekkönyvpiacon megszokott könyvektől egészen elütő kiadványt jelentetett meg a Csodaceruza, nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot.
Kellemes vasárnap délutáni olvasást hozzá!
(Papiruszportal.hu)
*********************************************************************************
Jön egy nagy szélvész, és elvisz a fenébe
Gazda Albert
Kiss Ottó-Baranyai András: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután, Csodaceruza könyvek, 2006.
Baranyai András könyve illusztráció kategóriában 2008-ban az IBBY HONOUR LIST díját kapta.
Gyerekkoromban sose szerettem a vasárnap délutánt. Mégpedig azért nem, mert másnap jött a hétfő, és iskolába kellett menni korán reggel. Borzasztó volt. Mostanában is menni kell, de nem iskolába, hanem dolgozni, és ez nem annyira borzasztó. Megközelítőleg sem. Persze az is igaz, vasárnap délután akkor sem történt semmi, ha mindenki otthon maradt, és akkor sem, ha mindenki - vagy csak valaki - elment valahová. Meccsre, netán. Bővebben
