Gyerekkönyvek Spanyolországban

Xosé Ballesteros dedikálja könyvét a Kalandraka kiadó standján

68. alkalommal rendezték meg Madridban a Fiera de Librót a Retiro parkban május 29. és június 14. között. A könyvvásár naponta 11-től 14 óráig és 18 órától 21.30-ig várta a közönséget 2 héten keresztül. Szükség is van ilyen hosszú időszakra, hiszen ha valaki tájékozódni szeretne az újdonságok között, annak több napot kell eltöltenie, mert néhány óra alatt semmiképp sem tud elég információval távozni. Ráadásul olyan jó a hangulata a vásárnak, hogy többször is vissza-visszatérnek az emberek, mint ahogy én is tettem. Azt mondják a kiadók, hogy a válság a könyves szektort egyáltalán nem érintette, az emberek nemcsak szeretnének, hanem tudnak is könyvet vásárolni.
Érdemes lenne egyenként bemutatni a gyerekkönyvkiadókat, hiszen majdnem minden stand tudott meglepetéssel szolgálni.
Bevallom, a Kalandraka kiadó standjánál töltöttem a legtöbb időt, itt találtam a legtöbb érdekes és újszerű könyvet. Szakmai fórumokon sokszor elhangzik, hogy Magyarország 10-15 éves lemaradásban van a nemzetközi gyerekkönyvkönyvpiactól. Nem szeretném semmiképpen sem alábecsülni a magyar könyvkiadók erőfeszítéseit, mégis meg kell állapítanom, hogy ez a lemaradás továbbra is fennáll, és ha nem teszünk komoly lépéseket, még nagyobb lesz a szakadék. Hogy milyen különbségek vannak például a spanyol és a magyar gyermekkönyvkiadás és a gyermekek számára szervezett olvasásnépszerűsítő programok között, azt az alábbi néhány észrevétellel, dióhéjban szeretném illusztrálni. Természetesen nagyon jó lenne komoly, statisztikai adatokra épülő tanulmány is ilyen témakörben, de sajnos az ilyen típusú tanulmányok megírását sem igazán tudja nálunk senki finanszírozni.

1.) a spanyol oktatási minisztérium számára nem idegen a gyermekkönyv, mert rendelkeznek olyan gyermekkönyves programmal, listával, ajánlattal, amely a pedagógusokat tájékoztatja a minőségi gyerekkönyvekről. Az oktatásban a pedagógusok előszerettel ajánlanak gyerekkönyveket, számos olyan olvasási mozgalom létezik, amelyek a gyerekekkel a könyveket megszerettetik.

2.) A könyvvásáron több tanulócsoport is felbukkant a pedagógusokkal, a gyerekek nyitottak voltak ás nagyon érdeklődtek a nekik szóló könyvek iránt. (Én az itthoni könyvhéten egyáltalán nem találkoztam osztályokkal.)

3.) A spanyol kiadók naprakészek, a kiemelkedő külföldi gyerekkönyveket szívesen megjelentetik. Roberto Innocenti, Rebecca Dautremer, Eric Carle, Axel Scheffler, Guido van Genechten, Anthony Browne, Helga Bansch, Tony Ross, hogy csak néhányat említsek az illusztrátorok közül, akik sajnálatos módon nincsenek jelen a magyar könyvpiacon, vagy ha mégis, a kiadók lelkesedése kudarcba fullad, a sorozatok nem folytatódnak: lásd Elmer, Mimi, A kis királylány... Többnyire azért, mert a magyar szülőknek (vagy a terjesztőknek?) nem tetszik a sorozat. Természetesen számos magyar példát is tudnánk sorolni, hogy miért nem adható el egy-egy magyar alkotó könyve, a szülők többségének ízlése nagyon hagyományos, konzervatív. A művészi illusztráció számukra szokatlan, csúnya, zavaró, a téma ijesztő, furcsa, nem gyereknek való, és még lehetne idézni, hogyan vélekednek a gyerekkönyvekről...

Magyar látogatók az SM kiadóban: spanyol-magyar kapcsolatok épülnek

Az SM kiadó szerkesztősége

Emilio Urbeuraga dedikál (Ő illusztrálta a Manolitót is.)

Gyerekek a Kalandraka standján

4) Magyarországon (és persze máshol is) a szülők a sorozatokat szeretik. Négy-öt ilyen sorozat fut jelenleg, amelyik szinte minden magyar gyerekkönyves család polcán ott sorakozik: Bartos Erika, Marék Veronika, Thomas, Vakond, Geronimo Stilton. A szülő begyűjti a sorozatokat, és elégedett, mert a gyerek olvas, és szereti a könyveket. Ez mind szép és jó, de sajnos kevés... Pszichológusok, gyermekkönyvszakértők gyakran mondják, hogy nagyon fontos, hogy a gyerek minél többféle könyvvel találkozzon... Minden jó könyv egy külön világ, külön stílus, amely megismerteti a gyerekeket a világ sokszínűségével. Ha a szülő csak egy könyvet olvas, esélye sincs a gyereknek arra, hogy megismerjen másfélét. Nem egyszer találkoztam ilyen véleménnyel: biztos jó ez a könyv, de mi a Bartos Erikánál maradunk...
Talán ezért sem tudnak a kiadók még gazdagabb kínálattal a szülők kedvébe járni...